• vigad贸

Redoute (azaz:borzadj)

B谩lh谩z vagy B谩jlak, Gondilla

Gy枚ny枚rde, Id茅nyl艖,

H贸ralak 茅s V铆gad贸, Vigorda

s T谩ncolda.

Azt谩n a V谩rd谩k, mint. K茅j

s Lejtv谩rda, s Vigarda

vagy Vigoda vagy 脺dvlelde s

脺d眉lde nek眉nk.

B谩jpalot谩nk vagy Kedvleld茅nk

vagy mi茅rt ne Tivorny谩nk?

脡s 脡lvezde 茅s n茅ha Rajonda

tal谩n. 鈥

Hej bizony itt a sok f谩t贸l nem

l谩tjuk az erd艖t,

Mi茅rt nem sz贸l bele m谩r ily

komoly 眉gybe 鈥 De谩k?

脥gy sz贸lt a g煤nyvers a 19. sz谩zad k枚zep茅n…


脡s m茅g mondja valaki, hogy b煤skomor n茅p a magyar! Az im茅nti verssel is c谩foljuk. 聽Na meg persze azzal is, hogy a pestiek p茅ld谩ul m谩r 1833-ban gondoskodtak arr贸l a r茅gi Redoute fel茅p铆t茅s茅vel, hogy legyen hol vigadniuk鈥 Ha m谩shogy nem, h谩t s铆rva.

Azt谩n a 1848-49-es szabads谩gharc alatt a b谩loknak, koncerteknek, 眉nnep茅lyeknek helyet ad贸 egykori Redoute romba d艖lt, s a sz贸rakozni v谩gy贸 pestiek m谩sf茅l 茅vtizedet v谩rhattak arra, hogy 1865-ben el艖dje hely茅n ism茅t megny铆ljon az eleinte szint茅n Redoute-nak keresztelt 茅p眉let.

A megszokott n茅v azonban a nyelv眉kben 茅s sz铆v眉kben is magyarosod贸 pestieknek m谩r nem tetszett annyira, 铆gy v谩ltozott az 茅p眉let neve a megfagyott cs谩rd谩st贸l a B谩jlakon 谩t az 脺dvleld茅ig, T谩ncold谩ig, Gondill谩ig. (lehet szavazni, hogy melyik tetszene a legjobban J).

M茅g a Koszor煤 c铆m疟 lap has谩bjain is 茅l茅nk vita folyt arr贸l, hogyan is nevezz茅k el az 煤jdons眉lt, 茅s ma m谩r mindenki 谩ltal csak Vigad贸k茅nt emlegetett 茅p眉letet. Egy j贸 darabig a Vigarda d铆vott, de v茅g眉l meg谩llapodott a pesti n茅p a Vigad贸n谩l.

A 149 茅ve 谩tadott pesti Vigad贸t Feszl Frigyes tervezte, s 茅p眉let茅t megsz眉let茅se 贸ta az egyik legink谩bb eklektikus pesti 茅p眉letk茅nt tartja sz谩mon az 茅p铆t茅szett枚rt茅net. (Egy茅bk茅nt azt csiripelt茅k a madarak, hogy Feszl Frigyes val贸sz铆n疟leg az茅rt kapta meg 1858-ban megb铆z谩st, mert testv茅rb谩tyja, Feszl 脕gost ekkor Pest v谩ros tan谩csnoka volt鈥)

Ak谩rhogy is volt, a Vigad贸t 1865. janu谩r 15-茅n 谩tadt谩k a nagyk枚z枚ns茅gnek, s b谩r megh枚kkent艖, de t茅ny: a megnyit贸 b谩l nagy buk谩s volt 鈥 alig 600-an j枚ttek el.

Ennek oka val贸sz铆n疟leg az (is) lehetett, hogy m谩r az 茅p铆tkez茅s kezdet茅t艖l kezdve 谩lland贸 c茅lt谩bl谩ja volt a korabeli kritikusoknak a Vigad贸. Henszlmann Imre, a kor egyik legismertebb 铆t茅sze p茅ld谩ul kifog谩solta, hogy nincs benne szerves egy枚ntet疟s茅g (na igen, ezt h铆vjuk ma eklektikusnak). Hogy nyomaszt贸an nagy a nagyterem. R谩ad谩sul a nagyteremre vonatkoz贸an 铆gy fogalmazott: 鈥炩agy 茅s vesz茅lyes a l茅ghuzam, melyb艖l foly贸an a vend茅gek k枚z眉l sokan megh疟l茅st 茅s cs煤zt vonnak a nyakukra.鈥

S ezen terem legszebb r茅sz茅t, a mennyezeten tal谩lhat贸 allegorikus festm茅nyt (Lotz K谩roly 茅s Than M贸r), amely a n茅gy nagy magyar folyamot 谩br谩zolja, nem lehet nyakf谩jd铆t谩s n茅lk眉l megtekinteni.

Feszlt pedig m茅g hossz煤 茅vekig nem fizett茅k ki, miut谩n 谩tadta az 茅p眉letet.

A pestiek id艖vel az茅rt csak megszerett茅k a d铆szes, pomp谩zatos, magyaros d铆sz铆t茅s茅ben egyed眉l谩ll贸 鈥瀞z贸rakoz贸helyet鈥, s lassacsk谩n elindult benne az 茅let.

S hogy k茅s艖bb mif茅le rendezv茅nyeknek adott otthont?

Amellett, hogy a f艖v谩rosi zenei 茅let k枚zpontj谩v谩 v谩lt, s megsz谩ml谩lhatatlanul sok b谩lt rendeztek falai k枚z枚tt, 铆me egy-k茅t 茅rdekesebb esem茅ny:

1895: 脡l艖k茅peket mutattak be, okt贸ber 16-19-茅n pedig az els艖 magyar oszt谩ly-sorsj谩t茅k els艖 oszt谩ly谩nak h煤z谩s谩t bonyol铆tott谩k le.

1906 m谩rciusa: Els艖 nemzetk枚zi v谩s谩r Budapesten.

1913: Feminista vil谩gkongresszus Budapesten, a Vigad贸ban.

1920: 50 000 gyermek kar谩csonyfa眉nnepe zajlott itt. Kiosztott谩k az Amerikai V枚r枚skereszt aj谩nd茅kait

1925: Az FTC alap铆t谩s谩nak 25. 茅vfordul贸ja alkalm谩b贸l lakoma a Vigad贸ban.







Sz贸lj hozz谩

Az email c铆med nem jelenik meg az oldalon. A *-al jel枚lt mez艖k kit枚lt茅se k枚telez艖. *

Current day month ye@r *