• temeto5
  • temetes
  • temeto3

A hal谩llal val贸 tal谩lkoz谩s az emberis茅g id艖tlen, 茅vsz谩zadokon 谩t铆vel艖 k枚z枚s tapasztalata. Az elm煤l谩shoz val贸 viszony azonban v谩ltozott t枚rt茅nelem sor谩n, a gy谩sz feldolgoz谩sa korszakonk茅nt m谩s-m谩s form谩t 枚lt枚tt. A 19. sz谩zadban az elm煤l谩shoz kapcsol贸d贸 r铆tusokat a nagyv谩rosi kult煤ra jelent艖sen megv谩ltoztatta. Miben is 谩llt ez a v谩ltoz谩s, 茅s miben nyilv谩nultak meg ennek f艖bb jellemvon谩sai?

A gy谩szkult煤ra 谩talakul谩sa m枚g枚tt ugyanazok az urbaniz谩ci贸t k铆s茅r艖 jelens茅gek figyelhet艖ek meg, mint amelyek a h茅tk枚znapi 茅letet is megv谩ltoztatt谩k: a v谩rosok rohamos n枚veked茅s茅b艖l fakad贸 zs煤folts谩g, a hagyom谩nyos k枚z枚ss茅gek megsz疟n茅se, a tudom谩nyok el艖ret枚r茅se egyar谩nt 茅reztett茅k hat谩sukat. Ennek a folyamatnak a k枚vetkezm茅nyei legink谩bb a temet茅si szok谩sok t枚rt茅net茅ben 茅rhet艖ek tetten.

M谩r a 18. sz谩zadban megjelent az a szeml茅letm贸d, mely a temet艖ket k枚zeg茅szs茅g眉gyi probl茅mak茅nt kezelte, ami t枚bbek k枚z枚tt a s铆rkertek bez谩r谩s谩ban 茅s 谩thelyez茅s茅ben nyilv谩nult meg. A temet艖k a kor谩bbi 茅vsz谩zadokban a templomok k枚r眉l alakultak ki. A h铆vek mis茅re menet szeretteik, ismer艖seik s铆rjai k枚z枚tt haladtak 谩t, kapcsolatuk az elhunytak eml茅k茅vel a h茅tk枚znapok r茅sze volt. Emiatt a temet艖k nem sz谩m铆tottak f茅lelmetes, ismeretlen helynek, s艖t, sok谩ig s茅tat茅rk茅nt, tal谩lkoz贸helyk茅nt is haszn谩latban voltak. A templomok k枚r眉li temet艖k, m谩s n茅ven cintermek haszn谩lat谩t M谩ria Ter茅zia 1775-ben hozott rendelete tiltotta meg. Ekkor a v谩rosok sz茅l茅n kezdt茅k el a temet艖k kialak铆t谩s谩t, melyek k枚z枚ss茅gi t茅rb艖l egyre ink谩bb a szem茅lyes megeml茅kez茅s sz铆nhely茅v茅 v谩ltak.

A v谩ros k眉ls艖 ter眉letein l茅trehozott temet艖ket azonban t枚bbsz枚r is 谩t kellett helyezni. Egyr茅szt a n茅pess茅gn枚veked茅s miatt meglehet艖sen r枚vid id艖 alatt beteltek, m谩sr茅szt Pest 茅s Buda hat谩rai is fokozatosan egyre kijjebb h煤z贸dtak, hiszen mindk茅t v谩ros gyors 眉temben terjeszkedett. A lez谩rt temet艖kb艖l bizonyos s铆rokat igyekeztek megmenteni a felsz谩mol谩st贸l. Erre jellemz艖 p茅lda az 1848-ban elesett honv茅dek esete. Az 艖 s铆rjaikat a tab谩ni temet艖 1885. 茅vi bez谩r谩s谩t k枚vet艖en az 煤jonnan nyitott N茅metv枚lgyi temet艖be helyezt茅k 谩t. Hasonl贸 煤jratemet茅sek k茅s艖bb, a 20. sz谩zadban is folytat贸dtak, mely gyakorlat a hal谩l ut谩ni nyugalom gondolat谩t m谩r nem tartotta szem el艖tt, de legal谩bbis megk茅rd艖jelezte. A temet艖k fokozatosan egyre messzebb ker眉ltek a lakott ter眉letekt艖l, ami a gy谩szmenetek elmarad谩s谩val j谩rt. M铆g kor谩bban a h谩zn谩l felravatalozott elhunytat a csal谩d 茅s a bar谩tok k铆s茅rt茅k utols贸 煤tj谩ra, addig a t谩vols谩g n枚veked茅se 茅s a nagyv谩rosi 茅lettel j谩r贸 kaotikus utcai forgalom ezt a szok谩st ellehetetlen铆tette. A 19. sz谩zad v茅g茅n m谩r csak a nagy politikusok 茅s elismert m疟v茅szek sz谩m谩ra rendeztek gy谩szmeneteket, ezek viszont mindent fel眉lm煤l贸 pomp谩val 茅s szertart谩soss谩ggal j谩rtak. De谩k Ferenc vagy Kossuth Lajos temet茅se m谩r kev茅sb茅 az elhunyt szem茅ly茅r艖l sz贸lt, sokkal ink谩bb t谩rsadalmi esem茅nynek sz谩m铆tott, mely a nemzeti 枚ntudat er艖s铆t茅s茅t is szolg谩lta.

Szint茅n k枚zeg茅szs茅g眉gyi okokb贸l sz眉ntett茅k meg az otthoni ravataloz谩st, amit Budapest meglehet艖sen rossz lak谩sviszonyai eleve ellehetetlen铆tettek. A szertart谩s helysz铆ne a csal谩di k枚zegb艖l a hivatalos ravataloz贸 茅p眉letbe ker眉lt 谩t. A legt枚bb esetben maga a hal谩l is elt谩volodott az otthonokt贸l, jellemz艖 sz铆ntere mindink谩bb a k贸rh谩z lett. Itt maga az ell谩t谩s egyre ink谩bb elszem茅lytelenedett, hiszen a p谩ciensek sok谩ig mind枚ssze egy-egy sz谩mmal ell谩tott k贸resetnek sz谩m铆tottak. A ravataloz谩s 茅s a temet茅sek lebonyol铆t谩sa ezzel p谩rhuzamosan el眉zletiesedett. Megjelentek a temetkez茅si v谩llalkoz贸k, akik k眉l枚nb枚z艖 谩rszab谩sokban k铆n谩lt谩k szolg谩ltat谩saikat. A b煤cs煤z谩s szertart谩sa a preszt铆zs kifejez茅s茅nek meglehet艖sen dr谩ga eszk枚z茅v茅 v谩lt.

Mindezek k枚vetkezt茅ben az elm煤l谩ssal val贸 szemben茅z茅s egyre kev茅sb茅 sz谩m铆tott k枚z枚ss茅gi tapasztalatnak, a kor谩bbi szok谩sok mindink谩bb ki眉resedtek. A gy谩sz meg茅l茅se, kifejez茅se azonban ann谩l l谩tv谩nyosabban 枚lt枚tt testet a temet艖m疟v茅szet 谩talakul谩s谩ban: a kor谩bban k枚z枚ss茅gben meg茅lt 茅rz茅seket a s铆rk枚veken jelen铆tett茅k meg 鈥 az 1880-as 茅vekben m谩r elterjedtek a szobrokkal, jelk茅pekkel gazdagon d铆sz铆tett, sok esetben monument谩lis s铆reml茅kek. Sz谩mos kort谩rs 茅lesen kritiz谩lta ezt a gyakorlatot, az impoz谩ns s铆reml茅keket preszt铆zsberuh谩z谩snak, 眉res gesztusnak tekintett茅k. A sz谩zad v茅g茅re egyre er艖s枚d枚tt az ig茅ny, hogy a temet艖ket k艖rakt谩rakb贸l nyugalmat 谩raszt贸 kertekk茅, parkokk谩 alak铆ts谩k, ahol a n枚v茅nyek gondoz谩sa is a megeml茅kez茅s 茅s megb茅k茅l茅s eszk枚ze lehet. A 19-20. sz谩zad fordul贸j谩n megjelen艖 煤j kultur谩lis 谩ramlatok pedig m谩r eg茅szen m谩s szempontb贸l k枚zel铆tettek a hal谩l gondolat谩hoz: a m疟v茅szeket a hum谩nus 茅s az egy茅ni elm煤l谩s k茅rd茅sk枚re foglalkoztatta, illetve a hal谩l 茅s a szerelem k枚z枚tti p谩rhuzamot kutatt谩k.


Forr谩sok:

Han谩k P茅ter: A hal谩l Budapesten 茅s B茅csben. A nagyv谩rosi hal谩l elidegened茅se a m煤lt sz谩zadv茅gen. in: A Kert 茅s a M疟hely, Budapest, 1988. 63-80.

Kunt Ern艖: A hal谩l t眉kr茅ben. Budapest, 1981.

N茅meth Lajos: Funer谩lis m疟v茅szet. Ars Hungaricana, 1983. 11/1. 7-19.

K茅pek forr谩sa:

聽Fortepan / Budapest F艖v谩ros Lev茅lt谩ra. Lev茅lt谩ri jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.04.014



Sz贸lj hozz谩

Az email c铆med nem jelenik meg az oldalon. A *-al jel枚lt mez艖k kit枚lt茅se k枚telez艖. *

Current day month ye@r *