Redoute

Ha fel眉t az ember egy-k茅t r茅gi napilapot, eg茅szen elk茅peszt艖 h铆rekkel tal谩lkozhat:

鈥�Indi谩kr贸l megt茅rt kering艖 virtu贸z Morelly 鈥� mond a Humorist 鈥� 煤j 茅letet 枚nt a pesti t谩nczvil谩gba. Nemsok谩ra megjelennek t艖le a Madras-v谩gt谩k, Brahmink枚rt谩nczok 茅s Hindu-枚zvegy-茅get茅s kering艖k.” (Honder眉, 1843., 1. f茅l茅v. 5. sz., 171. o., Pesti Salon heti szeml茅je)

Els艖re tal谩n az fordul meg az olvas贸 fej茅ben: lehets茅ges, hogy csak egy humor谩n谩l l茅v艖 煤js谩g铆r贸 csemp茅szte be lapz谩rta ut谩n az 谩lh铆rt?

Vagy t茅nyleg l茅tezett ez a figura 茅s t茅nyleg kompon谩lt vad, fergeteges, egzotikus t谩ncokat?

Annyi megnyugtat贸 bizonyoss谩ggal kijelenthet艖, hogy Franz Morelly val贸ban l茅tez艖 szem茅ly volt. 1810 k枚r眉l sz眉letett B茅csben, virtu贸z zen茅szk茅nt 茅s komponistak茅nt v谩lt ismertt茅, id. Johannn Strau脽szal 茅s Josef Lannerrel egy眉tt a b茅csi kering艖-triumvir谩tus tagjak茅nt 眉nnepelte 艖t a korabeli k枚z枚ns茅g. Nev茅vel gyakran tal谩lkozni az 1830-as 茅vekt艖l kezdve mind b茅csi, mind pesti napilapokban. Szerzem茅nyei nagy r茅sze term茅szetesen t谩nczene: kering艖k, polk谩k, kvadrillok 茅s galoppok. Nemcsak a cs谩sz谩rv谩rosban volt ismert 鈥� sz铆v眉kbe z谩rt谩k 艖t a pestiek is, minden itteni l谩togat谩sa szenz谩ci贸nak sz谩m铆tott, t谩ncos-zen茅s soir茅inak h铆r茅vel r枚gt枚n tele voltak az 煤js谩gok. Kifejezetten gyakran l谩togatott hozz谩nk, rendszeresen vez茅nyelte az 茅ves nagy v谩rosi b谩lt a Redoute-ban. Am煤gy a farsangi id艖szak azaz a f艖 b谩li szezon minden vas谩rnapj谩n 谩larcos mulats谩got rendeztek a Vigad贸 茅p眉let茅ben. Mit枚bb, a korabeli lapok Morelly-b谩lk茅nt elh铆res眉lt t谩ncvigalmakr贸l is besz谩molnak, amiket a k枚z枚ns茅g lelkesen l谩togatott a magas bel茅pti d铆j ellen茅re. Volt, hogy kellemes k茅s艖tavaszi est茅ken a Horv谩th-kertben sz贸rakoztatta k枚nnyed hangversennyel az arra s茅t谩l贸kat. Szint茅n itt rendezt茅k meg 1845 j煤lius谩ban az Anna-b谩lt, ami abban az 茅vben Morellynek k枚sz枚nhet艖en a聽Keleti 眉nnep聽c铆met kapta. A magyarok k枚r茅ben k眉l枚n枚sen kedvelt volt nemzeti t茅m谩j煤 kompoz铆ci贸inak k枚sz枚nhet艖en. A helyi 煤ri k枚z枚ns茅g rajong谩s谩ban 鈥濸esti Strau脽”-nak, 鈥濿alzerh茅rosz”-nak nevezte el kedvenc茅t.

Azt is tudjuk r贸la, hogy val贸ban j谩rt Indi谩ban, s艖t ott fejezte be 茅let茅t, Bombayben halt meg 1859-ben. M茅g 1842-ben szeg艖d枚tt el a Kelet-Indiai T谩rsas谩g katonai zenekar谩hoz zeneigazgat贸nak. 1842-t艖l 1846-ig szolg谩lt ilyen min艖s茅gben. Lexikonokban f艖 indiai tart贸zkod谩si helyek茅nt Bombay szerepel, az 煤js谩gok viszont egy枚ntet疟en Madraszr贸l 铆rnak. 1843-ban visszat茅rt egy id艖re B茅csbe, a feles茅ge k茅r茅s茅re, aki am煤gy nem utazott vele. 1847-ben ism茅t Bombayben tal谩ljuk Morellyt, ahol m谩r a korm谩nyz贸 szolg谩lat谩ba 谩llt 鈥� szint茅n zeneigazgat贸i poszton.

M疟veit ma m谩r ritk谩n j谩tssz谩k, egy-egy klasszikus b茅csi kering艖-v谩logat谩sban hallhat贸k csup谩n. N茅h谩ny k茅ziratos, valamint nyomtat谩sban megjelent kotta maradt fenn 茅letm疟v茅b艖l az ut贸kornak, amelyeket 鈥� k枚zt眉k a聽M谩trai viszhangok聽c铆m疟 zongor谩ra 铆rt kering艖j茅t 鈥� az Osztr谩k Nemzeti K枚nyvt谩r 艖rzi. Mivel Morelly 茅lete k枚zel harmad谩t Indi谩ban t枚lt枚tte, nem kiz谩rt, hogy val贸ban kompon谩lt orient谩lis hangz谩s煤 kering艖ket. Nagy k谩r, hogy a fennmaradt m疟vek k枚z枚tt ilyen egzotikus c铆m疟 茅s t茅m谩j煤 darabok nem tal谩lhat贸k.

Franz Morelly k茅t fiv茅re, Ludwig 茅s Carl szint茅n a zenei p谩ly谩t v谩lasztotta, ut贸bbi a pesti N茅met Sz铆nh谩zban volt csellista. B茅csben k茅s艖bb egy utc谩t is elneveztek a v谩ros t谩rsas谩gi 茅let茅ben egykor oly fontos szerepet bet枚lt艖 csal谩dr贸l (Morelligasse).

Sz贸lj hozz谩

Az email c铆med nem jelenik meg az oldalon. A *-al jel枚lt mez艖k kit枚lt茅se k枚telez艖. *

Current day month ye@r *