• J贸kai_1
  • J贸kai_2
  • J贸kai_3

Tipikus budapesti jelens茅g, hogy a zajos, ny眉zsg艖 v谩rosi forgatagt贸l p谩r l茅p茅sre egy kis csendre bukkanhatunk. Pont ezt a nyugalmat kerest眉k, amikor p谩r h贸napja r谩tal谩ltunk a Nyugati t茅rhez k枚zel es艖, a J贸kai utc谩ban tal谩lhat贸 sz茅pen fel煤j铆tott, impoz谩ns homlokzat煤 lak贸h谩zra.Az 茅p眉let k茅s艖 historz谩l贸, neobarokk lak贸h谩z, amit 1897-ben Bod谩nszky Lip贸t 茅p铆t茅si v谩llalkoz贸 茅p铆ttetett.

A J贸kai utca 1785-t艖l, mint Fabriken Gasse, 1874-t贸l pedig Gy谩r utca n茅ven szerepelt, csak 1925-t艖l h铆vj谩k J贸kai M贸r utc谩nak. Az 铆r贸 sz眉let茅snapj谩nak 100. 茅vfordul贸ja alkalm谩b贸l kapta a nevet, hogy m茅lt贸bb helyen fekv艖 utca legyen r贸la elnevezve. (Kor谩bban az Uzsoki utc谩t h铆vt谩k J贸kai utc谩nak.) Itt, az egykori Gy谩r utc谩ban 茅s a k枚rny茅ken m疟k枚dtek a 19. sz谩zadi g茅pgy谩rosok, iparosok: Schlick, Nicolson, Zarzetzky, Ganz, K眉hne, Oetl, Valero, Svadl贸, W眉nsch, Gregersen. Kor谩bban a Gy谩r utca 41-42. sz谩m alatti telken, az 煤n. Feszl-telken, 1862-ben Schlick Ign谩c Feszl Frigyes tervei alapj谩n kov谩csm疟helyt, 1863-ban vas枚nt枚d茅t 茅p铆ttetett. A gyors n枚veked茅s 茅s szerkezetv谩lt谩s miatt 20 茅v m煤lva, 1882-ben a K眉ls艖 V谩ci 煤tra k枚lt枚ztek.

Ahogy Pest legt枚bb utc谩j谩n, itt is j谩rt villamos, b谩r csak egy hurokv谩g谩ny erej茅ig, amelyet 1911. okt贸ber 27-茅n nyitottak meg.

A b茅rh谩z hatalmas, kov谩csoltvas kapuj谩n bel茅pve, a l茅pcs艖h谩z jobb oldali fal谩n eml茅kt谩bl谩ra lehet眉nk figyelmesek. A h谩z jeles lak贸ja volt 1959-64 k枚z枚tt, k枚zvetlen眉l hal谩la el艖tt, gr贸f Sz茅chenyi Zsigmond nemzetk枚zi tekint茅lynek is 枚rvend艖 vad谩sz, aki 铆r贸k茅nt is k枚zismert. Az egyik legnevesebb magyar arisztokrata csal谩d sarjak茅nt (a Magyar Nemzeti M煤zeum alap铆t贸j谩nak, Sz茅ch茅nyi Ferenc gr贸fnak az 眉kunok谩ja volt) rendelkezett azzal az anyagi 茅s kapcsolati t艖k茅vel, ami lehet艖v茅 tette sz谩m谩ra, hogy megval贸s铆tsa gyermekkora 贸ta d茅delgetett 谩lm谩t, hogy t谩voli f枚ldr茅szek nagy vad谩llataira vad谩szhasson. Els艖 vad谩szexped铆ci贸j谩t 1927-ben Afrik谩ba szervezte, s a hatalmas kontinens annyira rabul ejtette, hogy 茅lete sor谩n m茅g t枚bb alkalommal visszat茅rt ide. Ez az oka annak, hogy Sz茅chenyit els艖sorban, mint Afrika-vad谩szt ismerj眉k, holott a vil谩g m谩s r茅szein is j谩rt exped铆ci贸i sor谩n (1935-ben Alaszk谩ban, 1938-ban pedig Indi谩ban vad谩szott). S mivel rendelkezett egy kis 铆r贸i v茅n谩val is, vad谩szatai sor谩n szerzett ezernyi 茅lm茅ny茅t igyekezett megosztani azokkal, akik a t谩voli, egzotikus orsz谩gok, vagy maga a vad谩szat, mint az egyik leg枚szt枚n枚sebb emberi tev茅kenys茅g ir谩nt 茅rdekl艖dnek. 脥gy sz眉lettek meg az igen 茅lvezetes, olvasm谩nyos 茅s tengernyi, csak kevesek 谩ltal birtokolt ismeretet tartalmaz贸 vad谩sz煤tle铆r谩sai.

Tov谩bbra is arra buzd铆tjuk 脰n枚ket, hogy j谩rj谩k Budapest utc谩it nyitott szemmel, mert meg茅ri.

Sz贸lj hozz谩

Az email c铆med nem jelenik meg az oldalon. A *-al jel枚lt mez艖k kit枚lt茅se k枚telez艖. *

Current day month ye@r *