• P谩risi Nagy谩ruh谩z 1
  • P谩risi Nagy谩ruh谩z 2
  • P谩risi udvar 1
  • P谩risi udvar 2

Pestet az 1867-es kiegyez茅s ut谩n el茅rt茅k a boldog b茅keid艖k. Ahogy k枚zeledett a sz谩zadfordul贸 茅s a Millenniumi 脺nneps茅gek, a nemr茅g m茅g barokk kisv谩ros lassan vil谩gv谩ross谩 fejl艖d枚tt. Megjelentek a sug谩rutak, s茅t谩nyok, a belv谩rosi palot谩k 茅s b茅rpalot谩k, v谩s谩rcsarnokok, p谩lyaudvarok, az eur贸pai kontinens els艖 metr贸ja 茅s az eleg谩ns 谩ruh谩zak is.

Ut贸bbiak k枚z眉l 1911. m谩rcius 3-谩n, nagy szenz谩ci贸 k枚zepette ny铆lt meg a P谩risi Nagy谩ruh谩z az Andr谩ssy 煤ton, aminek egy茅bk茅nt a R谩k贸czi 煤ton l茅tezett egy kisebb m茅ret疟 el艖dje, de az le茅gett. A tulajdonos, Goldberger S谩muel azt谩n megv谩s谩rolta a Ter茅zv谩rosi Kaszin贸 茅p眉let茅t, hogy a hely茅n l茅trehozhassa a kor legmodernebb 谩ruh谩z谩t. A tervez茅ssel Sziklai Zsigmondot b铆zta meg, akinek tervei 2 茅vvel k茅s艖bb 谩lltak 枚ssze val贸s谩gg谩 egy h茅temeletes, patin谩s szecesszi贸s 茅p眉let k茅p茅ben, ami az orsz谩g egyik els艖 vasbeton v谩zas 茅p眉lete volt. Elk茅sz眉lt h谩t a leg煤jabb 谩ruh谩z, ami egy val贸di csod谩nak sz谩m铆tott a f艖v谩rosban. A bel茅p艖ket egy hatalmas, fedett, m谩rv谩nyoszlopos hall fogadta, amib艖l 枚t emeletig lehetett fell谩tni. Az emeletekre aranyozott l茅pcs艖felj谩r贸kon vagy t眉kr枚s felvon贸kon lehetett feljutni. A d铆sz铆t艖elemek egy r茅sze a Zsolnay-gy谩rb贸l ker眉lt ki, az 眉vegablakok R贸th Miksa munk谩j谩t dics茅rt茅k. A nagy fel眉let疟 p谩rk谩nyokon 贸ri谩splak谩tok hirdett茅k a kaphat贸 term茅keket. Az 谩ruk k枚z枚tt 24 oszt谩lyon, hatalmas k铆n谩latb贸l v谩logathattak a v谩s谩rl贸k, minden nagyon j贸l szervezetten m疟k枚d枚tt, vil谩gsz铆nvonal煤 volt. A tet艖n kil谩t贸s茅t谩nyt hoztak l茅tre, ahol egy 400 f艖s 茅tterem, t茅len pedig m茅g j茅gp谩lya is m疟k枚d枚tt, az alagsorban pedig a t枚bb sz谩z alkalmazott sz谩m谩ra alak铆tottak ki ruhat谩rat, 茅tkez艖t 茅s orvosi rendel艖t. A tulajdonos a sok kicsi sokra megy elvet k枚vette, 茅s nagy t枚megben, olcs贸n szerezte be 谩ruit, amiket n茅h谩ny fill茅r haszonnal adott tov谩bb, mindent kerek 谩rakon. Ezek mellett nem voltak ritk谩k az akci贸k sem, amik igencsak n茅pszer疟v茅 tett茅k Magyarorsz谩g els艖 igazi 谩ruh谩z谩t. A II. vil谩gh谩bor煤 ut谩n az 茅p眉letet 谩llamos铆tott谩k, 茅s t枚bb mint 10 茅vig k枚nyvt谩rk茅nt haszn谩lt谩k, majd a szocialista id艖kben a Sz枚vets茅g utcai Magyar Divatcsarnokot k枚lt枚ztett茅k be ide. Ma k枚nyvpalotak茅nt ismerhetj眉k, az Alexandra K枚nyvesh谩z m疟k枚d枚tt itt 2009 贸ta.

A 20. sz谩zad elej茅n egy m谩sik 鈥濸谩rizsba鈥 is mehettek v谩s谩rolni a budapesti polg谩rok: a mai Ferenciek ter茅n茅l l茅v艖 (茅s jelenleg 谩t茅p铆t茅s alatt 谩ll贸) P谩risi udvarba. Tulajdonk茅ppen az itt kialak铆tott 眉zletsor m谩r a XIX. sz谩zad eleje 贸ta m疟k枚d枚tt, a huszadik sz谩zadban csak 谩t茅p铆tett茅k. Az eredetileg itt 谩ll贸 茅p眉let Pollack Mih谩ly tervei alapj谩n j枚tt l茅tre, Brudern J谩nos megb铆z谩s谩b贸l. M谩r ekkor elk茅sz眉lt a h谩z alj谩ban az 眉zletsori folyos贸, mindez a p谩rizsi Passage des Panoramas mint谩j谩ra, ami miatt a pestiek hamar P谩risi-h谩znak kezdt茅k bec茅zni az 茅p眉letet. Ezzel megsz眉letett az orsz谩g egyik els艖 眉zleth谩za. A XX. sz谩zad elej茅n Pollack 茅p眉lete hely茅re felh煤zt谩k a Belv谩rosi Takar茅kp茅nzt谩r Rt. sz茅kh谩z谩t. A tervez艖 Schmahl Henrik volt, aki egy arab, m贸r, g贸t st铆lust 枚tv枚z艖 palot谩t alkotott. Az 茅p眉let alj谩ban egy ugyanolyan 眉zletsort alak铆tott ki, mint el艖dje volt, 谩m innent艖l m谩r P谩risi udvar n茅ven emlegett茅k. A passz谩zs most nem l谩togathat贸, az 茅p眉letet 枚tcsillagos sz谩llod谩v谩 alak铆tj谩k 谩t.

Bizakodva v谩rjuk az eredm茅nyt!

(A k茅pek forr谩sa: Fortepan.hu 茅s wikip茅dia)

Sz贸lj hozz谩

Az email c铆med nem jelenik meg az oldalon. A *-al jel枚lt mez艖k kit枚lt茅se k枚telez艖. *

Current day month ye@r *