• ido_1
  • ido4
  • ido2

A modern 茅letm贸d egyik gyakran k谩rhoztatott jellemvon谩sa az 贸ra diktat煤r谩j谩nak tulajdon铆tott rohan谩s 鈥 az emberek sietnek, 茅s folyton k茅s茅sben vannak. De mi贸ta is szabja meg napjaink ritmus谩t a pontos id艖? Milyen v谩ltoz谩sokat jelentett a mindennapokban az 贸r谩hoz val贸 igazod谩s? Egy谩ltal谩n honnan tudt谩k Pest-Buda polg谩rai, hogy h谩ny 贸ra is van 茅ppen?

Az id艖h枚z val贸 viszony 谩talakul谩sa, mint oly sok v谩ltoz谩s a 19. sz谩zadban, az iparosod谩s 茅s az urbaniz谩ci贸 velej谩r贸ja volt. M铆g kor谩bban a munka ritmus谩t az elv茅gzend艖 feladat jellege, az id艖j谩r谩s 茅s a napfelkelte, illetve nyugta hat谩rozta meg, addig az 煤j viszonyok k枚z枚tt a munka m谩r egyre ink谩bb az 贸r谩hoz igazodott. Ez az id艖szeml茅let szorosan k枚t艖d枚tt a v谩rosi l茅tform谩hoz, hiszen a mez艖gazdas谩gi munka tov谩bbra is f眉gg枚tt a term茅szeti viszonyokt贸l, a termel茅s saj谩t, bels艖 logik谩j谩t贸l: a kert gondoz谩s谩nak vagy 茅pp az 谩llatok etet茅s茅nek idej茅t tov谩bbra sem az 贸ra hat谩rozta meg.

A pontos id艖 ismerete a k枚zleked茅sben l茅tsz眉ks茅glett茅 v谩lt: a 19. sz谩zad els艖 fel茅ben megjelen艖 vonatok k枚ny枚rtelen眉l elindultak a megszabott id艖ben, a rendszeres铆tett haj贸j谩ratok sem v谩rakoztak az esetlegesen k茅sve 茅rkez艖 utasokra. Persze a korabeli emberek sz谩m谩ra nem volt k枚nny疟 az 谩t谩ll谩s. Karikat煤r谩k figur谩zt谩k ki a k茅s艖n 茅rkez艖 utast, aki m茅ltatlankodva integetett a haj贸 ut谩n. Nem 茅rtette, hogy az mi茅rt indult el n茅lk眉le a kik枚t艖b艖l, hiszen 艖 jegyet v谩s谩rolt r谩.

B谩r az 贸r谩hoz val贸 igazod谩s 谩lland贸an a k茅s茅s vesz茅ly茅vel fenyegetett, sz谩mos el艖nnyel is j谩rt, 茅s ez nemcsak a k枚zleked茅s szervez茅s茅ben jelentkezett. Az 贸raorient谩ci贸 a munkav茅gz茅st is 谩tl谩that贸bb谩 tette: a 19. sz谩zad m谩sodik fel茅ben egyre elterjedtebb茅 v谩lt a hivatalos munkaid艖. Sok esetben az alkalmazottak sz谩m谩ra ez csek茅ly k枚nnyebbs茅get jelentett, hiszen gyakran 铆gy is t枚bb, mint 8 贸r谩t dolgoztak egy nap. Munk谩juk ellenben m谩r nem akkor 茅rt v茅get, amikor mindennel elk茅sz眉ltek, hanem akkor, amikor letelt a munkaidej眉k. Ezut谩n pedig k枚vetkezhetett a szabadid艖, ami szint茅n a korszak, illetve az 煤j id艖szeml茅let v铆vm谩nya volt.聽 Az iskol谩kban is ekkor vezett茅k be az 50 perces tan贸r谩kat. A di谩kok feltehet艖en 枚r眉ltek ennek az 煤jfajta pontoss谩gnak 鈥 m茅g ha ez csak t铆z perc pihen艖t is enged茅lyezett sz谩mukra a tan贸r谩k k枚z枚tt.

Az id艖t teh谩t meg茅rte sz谩molgatni, de honnan lehetett tudni, hogy h谩ny 贸ra is volt pontosan? Azok, akik megengedhett茅k maguknak, megfelel艖 eszk枚z枚ket v谩s谩roltak: a f茅rfiak zseb贸r谩t, a n艖k pedig 茅kszernek is beill艖, l谩ncon f眉gg艖 贸r谩kat hordtak magukn谩l. A jobb m贸d煤ak otthon谩ban fali贸ra, inga贸ra, vagy valamely reprezentat铆v szekr茅nybe be茅p铆tett 贸ra sz谩molta a perceket. 艕k is f眉ggtek azonban a f艖v谩ros nyilv谩nos 贸r谩it贸l, hisz id艖nk茅nt ezeket a szerkezeteket is be kellett 谩ll铆tani, a mutat贸kat igaz铆tani kellett valamihez.

A legr茅gebbi nyilv谩nos 贸r谩k a templomtornyokon voltak. A Budai V谩rban m谩r a 15. sz谩zadban mutatta az id艖t a M谩ria Magdolna templom 贸r谩ja. A torony贸ra m茅g sok谩ig egyed眉l谩ll贸 l谩tv谩ny volt, ezt mutatja az is, hogy a t枚r枚k枚k 脫r谩s dzs谩minak nevezt茅k ezt a templomot. A torony贸r谩k a 18-19. sz谩zadban egyre sokasodtak. A v谩roslak贸k m谩r furcs谩llt谩k is, ha valamelyik patin谩s templomukr贸l, mint a Belv谩rosi Pl茅b谩niatemplomr贸l, hi谩nyzott az id艖t jelz艖 sz谩mlap. A hivatalos magyar谩zat szerint az 贸r谩ra egyszer疟en nem jutott p茅nz, a rossz nyelvek szerint azonban hi谩nynak m谩s oka is volt. Eszerint a k枚zelben l茅v艖 v谩rosh谩za 贸r谩ja folyton pontatlanul j谩rt, a pestiek pedig nem akart谩k azzal megsz茅gyen铆teni a hat贸s谩gokat, hogy az orruk al谩 d枚rg枚lik a pontos id艖t. A torony贸r谩k k枚z枚tt m茅g a 19. sz谩zad v茅g茅n is igazi k眉l枚nlegess茅gnek sz谩m铆tottak a kivil谩g铆tott id艖m茅r艖k: a ter茅zv谩rosi pl茅b谩niatemplom sz谩mlapj谩t az 1870-es 茅vekt艖l 茅jszak谩nk茅nt g谩zl谩ng tette l谩that贸v谩, a j贸zsefv谩rosi pl茅b谩niatemplom 贸r谩ja pedig 1895-t艖l elektromos f茅nyben ragyogott.

A templomok mellett a k枚z茅p眉letek tornyair贸l is le lehetett olvasni a pontos id艖t. A 18. sz谩zadban ez m茅g z枚m茅ben a v谩rosh谩z谩kat jelentette. A 19-20. sz谩zad fordul贸j谩n viszont m谩r szinte mindenhol 贸r谩ba 眉tk枚zhettek a j谩r贸kel艖k: a p谩lyaudvarokon, v谩s谩rcsarnokokban, de m茅g a v谩g贸h铆don is. Ez a szaporod谩sa azonban ink谩bb fokozta a bizonytalans谩got, ugyanis ah谩ny 贸ra, annyif茅lek茅ppen j谩rt. Az 贸r谩k 枚sszehangol谩s谩hoz a legfontosabb viszony铆t谩si pontot a gell茅rthegyi csillagd谩b贸l felhangz贸 d茅li harangsz贸 jelentette. Az obszervat贸rium 1849. 茅vi pusztul谩s谩t k枚vet艖en a budai f艖re谩l (ma Toldy Ferenc Gimn谩zium) v谩llalta mag谩ra ezt a feladatot. Tan谩rai harang helyett egy 谩gy煤d枚rren茅ssel jelezt茅k, ha az iskola csillag贸r谩ja el眉t枚tte a delet. Pesten a M煤zeum k枚r煤ti M疟egyetem ablak谩ba kihelyezett elektromos 贸ra mutatta a tudom谩ny 谩ltal garant谩lt pontos id艖t.

B谩r az 贸r谩kat els艖dlegesen az id艖 k枚vet茅s茅re haszn谩lt谩k, voltak k枚zt眉k igazi kuri贸zumok is. Ilyen volt a pesti belv谩ros zen茅l艖 贸r谩ja. Ez az 1860-as 茅vekben a mai V谩rosh谩z utc谩ban egy vend茅gl艖 homlokzat谩t d铆sz铆tette. Hangja alapj谩n a pontos id艖re nem lehetett k枚vetkeztetni, viszont minden alkalommal megsz贸lalt, ha 煤j hord贸t vert csapra a kocsm谩ros.


Forr谩sok:

B枚lcsics M谩rta, Csord谩s Lajos: Budapesti Kr煤dy-kalauz: Budapest, ahogy Kr煤dy l谩tta. Budapest, 2002.

Tak谩cs J贸zsef: Budapesti torony贸r谩k t枚rt茅nete 1889-1909. Budapest, 2007.

http://mindennapoktortenete.blog.hu/2014/04/20/idofegyelem_pontossag

http://www.oroksegnapok.hu/rendezvenyek/3211

Sz贸lj hozz谩

Az email c铆med nem jelenik meg az oldalon. A *-al jel枚lt mez艖k kit枚lt茅se k枚telez艖. *

Current day month ye@r *