• dunapart
  • dunapart2
  • dunapart3

A Duna, Buda 茅s Pest kapcsolata j贸val soksz铆n疟bb ann谩l, minthogy v茅letlen眉l a foly贸 partjain谩l 茅p眉lt fel a k茅t v谩ros 鈥 igaz谩b贸l ez sem volt teljesen v茅letlen. A v谩rosok kialakul谩s谩ban fontos szerepet j谩tszott a f枚ldrajzi k枚rnyezet: a budai hegyvid茅k 茅s a pesti s铆ks谩g tal谩lkoz谩sa m谩r 枚nmag谩ban kedvezett a v谩rosfejl艖d茅snek. A Duna mint fontos k枚zleked茅si 煤tvonal jelenl茅te pedig tov谩bbi, f艖k茅nt kereskedelmi el艖ny枚kh枚z juttatta a v谩rosokat. Az itt 茅l艖k sz谩m谩ra a foly贸 nem csup谩n emiatt volt fontos, viz茅t a h谩ztart谩sban, a gazdas谩gban 茅s a sz贸rakoz谩sban is hasznos铆tott谩k. A v谩rosiak 茅s a term茅szet viszonya a 19. sz谩zadi iparosod谩s 茅s urbaniz谩ci贸 hat谩s谩ra 谩talakult, bizonyos ter眉leteken pedig teljesen megv谩ltozott.

Ilyen ter眉let volt t枚bbek k枚z枚tt a hal谩szat: ez a tev茅kenys茅g a 19. sz谩zad k枚zep茅ig jelent艖s szerepet t枚lt枚tt be Buda 茅s Pest 茅lelmez茅s茅ben. A pesti hal谩szat k眉l枚nleges 谩ga volt a vizafog谩s, m茅g v谩rosr茅szt is neveztek el err艖l a tev茅kenys茅gr艖l 鈥 a Vizafog贸 ma a XIII. ker眉let r茅sze. A tekint茅lyes m茅reteket 枚lt艖 halfajta (az 1800-as 茅vekben kifogott viz谩k t枚mege meghaladta a 100 kg-ot is) a XX. sz谩zad elej茅re elt疟nt a Duna budapesti szakasz谩b贸l. Sz谩ma egyr茅szt a t煤lhal谩szat miatt fogyatkozott meg, m谩sr茅szt a rakpart茅p铆tkez茅s 茅s a meg茅l茅nk眉l艖 haj贸forgalom sem kedvezett a szaporod谩s谩hoz. A k枚rnyezet megv谩ltoz谩sa a t枚bbi faj eset茅ben is a hal谩llom谩ny cs枚kken茅s茅vel j谩rt, a sz谩zadfordul贸n 茅veiben m谩r csak kedvtel茅sb艖l volt 茅rdemes hal谩szni.

Szint茅n megv谩ltozott a Duna viz茅nek felhaszn谩l谩sa. Az 1850-es 茅vekig vizesemberek puttonyokb贸l, fahord贸kb贸l 谩rus铆tott谩k v谩rosszerte a foly贸b贸l mer铆tett vizet. A korszak e jellegzetes alakjai a sz谩zad m谩sodik fel茅ben ki茅p眉l艖 v铆zvezet茅k-rendszer terjed茅s茅vel elt疟ntek az utc谩kr贸l. A v铆zm疟vek tiszta iv贸vizet sz谩ll铆tottak a h谩ztart谩sokba, aminek jelent艖s szerepe volt a kolera-j谩rv谩nyok lek眉zd茅s茅ben. Ebb艖l a szempontb贸l szint茅n l茅nyeges volt a csatorn谩z谩s ki茅p铆t茅se: az 1840-es 茅s 1860-as 茅vek k枚z枚tt kialak铆tott h谩l贸zat gy疟jt艖csatorn谩it nyolc helyen vezett茅k a Dun谩ba. Ennek a megold谩snak a h谩tul眉t艖je volt, hogy jelent艖s szennyez茅st jelentett a foly贸 v谩roshoz k枚zeli szakaszain.

A Duna viz茅t nemcsak a h谩ztart谩sokban alkalmazt谩k, az iparosod谩st megel艖z艖en energiaforr谩sk茅nt is n茅lk眉l枚zhetetlen volt. A foly贸 sodr谩s谩nak erej茅t a gabona 艖rl茅s茅hez vett茅k ig茅nybe: a 19. sz谩zad k枚zep茅ig a partokon m疟k枚d艖 v铆zimalmok mellett gyakoriak voltak a haj贸malmok is. A g艖zmalmok elterjed茅se sz眉ks茅gtelenn茅 tette az 谩raml谩s energi谩j谩nak hasznos铆t谩s谩t, b谩r a gabona feldolgoz谩sa tov谩bbra sem szakadt el teljesen a Dun谩t贸l. A g艖zg茅pek m疟k枚dtet茅s茅hez ugyanis jelent艖s mennyis茅g疟 v铆zre volt sz眉ks茅g, az elhaszn谩lt vizet pedig valahova el kellett vezetni 鈥 praktikusan vissza a foly贸ba. A 19. sz谩zad sor谩n 茅p铆tett g艖zmalmok mind a budai, mind a pesti oldalon a Duna-part k枚r茅 csoportosultak, ami az茅rt is el艖ny枚s volt, mert 铆gy a gabon谩t sz谩ll铆t贸 haj贸k is el茅rhet艖 k枚zels茅gben voltak.

Mindezzel p谩rhuzamosan a k枚zleked茅s is jelent艖sen 谩talakult. A vontat贸haj贸kat felv谩ltott谩k a g艖zhaj贸k, az 谩tkel茅shez haszn谩lt ladikok helyett pedig csavarg艖z枚s枚k, h茅tk枚znapi nev眉k枚n propellerek k枚zlekedtek. A rendszeres haj贸j谩ratoknak 茅s a 19. sz谩zad m谩sodik fel茅ben 茅p眉lt hidaknak k枚sz枚nhet艖en a foly贸 m谩r nem elv谩lasztotta, sokkal ink谩bb 枚sszek枚t枚tte a k茅t v谩rost.

A haj贸z谩shoz elengedhetetlen volt a megfelel艖 infrastrukt煤ra megl茅te. A kik枚t艖k ki茅p铆t茅se a Duna szab谩lyoz谩s谩hoz, 茅s a rakpartok kialak铆t谩s谩hoz kapcsol贸dott. A Duna pest-budai szakasz谩nak szab谩lyoz谩s谩ra m谩r a reformkorban is nagyszab谩s煤 terveket dolgoztak ki, megval贸s铆t谩s谩ra azonban csak az 1870-es 茅vekben ker眉lt sor. A folyamszab谩lyoz谩s kulcsfontoss谩g煤 volt az 谩rvizek lek眉zd茅s茅nek szempontj谩b贸l, egy煤ttal a v谩rosk茅pet is 谩talak铆totta. A foly贸parton ny眉zsg艖 piaci 茅let zajlott: Podmaniczky Frigyes eml茅kirataiban felh谩borodva fejtette ki v茅lem茅ny茅t a Duna-partot elcs煤f铆t贸 csirke鈥 茅s z枚lds茅g谩rusn艖kr艖l, illetve a rakpartokon felhalmozott szem茅thegyekr艖l. A helyzet az 1870-es 茅vekt艖l kezdett megv谩ltozni, a Duna mindk茅t oldal谩n s茅t谩nyokat alak铆tottak ki, b谩r a piacok sem t疟ntek el teljesen. A pesti Duna-korz贸 nem csak az 煤jonnan 茅p眉lt b茅rpalot谩knak 茅s sz谩llod谩knak k枚sz枚nhet艖 impoz谩ns l谩tv谩ny miatt v谩lt kedvelt s茅tahelly茅 (ez a panor谩ma egy茅bk茅nt is a budai oldalr贸l 茅rv茅nyes眉lt jobban), hanem mert a pesti 鈥瀎lirtek鈥 tipikus helysz铆nei k枚z茅 tartozott. T谩bori Korn茅l riporter szerint a korz贸 kifejezetten alkalmas volt arra, hogy jelent艖s pillant谩sokat vessenek egym谩s fel茅 a szerelmesek, a t枚megben ak谩r 茅szrev茅tlen眉l meg is 茅rinthett茅k egym谩st. A parton s茅t谩lgat贸k sz谩m谩ra a Duna mint hangulati elem, l谩tv谩nyoss谩g v谩lt fontoss谩 鈥 k眉l枚n枚sen j茅gzajl谩s, vagy 谩rad谩s idej茅n vonzotta a j谩r贸kel艖k figyelm茅t.

A foly贸 茅s a v谩ros sokf茅le sz谩llal k枚t艖d枚tt egym谩shoz, a fenti felsorol谩s kor谩ntsem teljes. A Dun谩hoz kapcsol贸d贸 sport谩gak, a f眉rd艖z茅s, a foly贸 turizmusban bet枚lt枚tt szerepe mind tov谩bbi fejezet a v谩ros t枚rt茅net茅ben. A kiemelt p茅ld谩k arra mutatnak r谩, hogy a 19. sz谩zad v茅gi gazdas谩gi-t谩rsadalmi 谩talakul谩s jelent艖sen megv谩ltoztatta a foly贸hoz val贸 viszonyt, a Duna azonban tov谩bbra is a v谩rosi 茅let szerves r茅sze maradt.

Sz贸lj hozz谩

Az email c铆med nem jelenik meg az oldalon. A *-al jel枚lt mez艖k kit枚lt茅se k枚telez艖. *

Current day month ye@r *