• ferenciek(1)

NAPELLENZ艕K

A 20. sz谩zad elej茅n lezajl贸 ipari forradalom k枚vetkezm茅nyek茅nt az eur贸pai nagyv谩rosokban egyre t枚bb olyan technikai 煤jdons谩g jelent meg, amely az ott lak贸k k茅nyelm茅t igyekezett szolg谩lni. Ezek k枚z茅 tartozott az 煤n. oll贸karos napellenz艖, mely hamarosan nemcsak P谩rizs 茅s B茅cs, hanem Budapest utc谩in is megjelent a k谩v茅h谩zak teraszai f枚l枚tt 茅s boltok kirakatai el艖tt. 聽A k茅zzel 谩ll铆that贸 erny艖 seg铆ts茅g茅vel az olyan szikr谩z贸 naps眉t茅ses napokon is 鈥 melyen ez a fot贸 is k茅sz眉lt 鈥 b谩tran le lehetett 眉lni a kis asztalokhoz vagy el lehetett id艖zni a k铆n谩lt port茅k谩k el艖tt, an茅lk眉l, hogy a meleg vagy a f茅ny zavart volna. Hogy a Kossuth Lajos utca egykori napellenz艖it pontosan ki k茅sz铆tette, neh茅z megmondani, de az tudhat贸, hogy a sz谩zadfordul贸s Budapest egyik legh铆resebb 鈥濺ed艖ny, Vasszerkezet, F茅mport谩l 茅s Napellenz艖 gy谩ra鈥 a Kor谩nyi 茅s Fr枚hlich c茅g volt, melyet 1902-ben alap铆tott Kor谩nyi B茅la. A gy谩r telephelye a Kisfaludy utca 5-枚s sz谩m alatt volt, innen sz谩ll铆tott谩k szerte a v谩rosba a term茅keiket. Munk谩ikra az ig茅nyes, pontos 茅s dekorat铆v kivitelez茅s volt a jellemz艖. Ennek k枚sz枚nhet艖 minden bizonnyal, hogy legyen sz贸 ak谩r egykori 谩rukatal贸gusukr贸l, ak谩r 茅ppen maradt, c茅gjellel ell谩tott vas-szerel茅keikr艖l, a k眉l枚nf茅le antikvit谩sok 茅s a r茅gi dolgokat kedvel艖k mai napig el艖szeretettel 鈥瀡ad谩ssz谩k鈥 a gy谩r egykori relikvi谩it.

BELV脕ROSI PL脡B脕NIATEMPLOM

A k茅pen h谩tul l谩tszik a belv谩rosi pl茅b谩niatemplom 茅p眉lete, amellyel kapcsolatban az Erzs茅bet-h铆d 茅p铆t茅sekor m茅g az is felmer眉lt, hogy eltolj谩k a h铆d tengely茅b艖l. Az eltol谩sra Friestedt L. P. chicag贸i c茅g aj谩nlatot is tett: 340 ezer koron谩茅rt k茅t m茅ter magasra emelt茅k volna az 茅p眉letet, 茅s 50 m茅terrel tolt谩k volna el. A m茅rn枚ki hivatal azonban ink谩bb az elbont谩st javasolta, mert 鈥瀞emmif茅le m疟beccsel nem b铆r鈥, de a tan谩cs harmadik 眉gyoszt谩lya az 茅p眉let r茅g茅szeti 茅rt茅ke miatt az eltol谩sra szavazott. A vita h谩rom 茅vig tartott, majd 1903-ban sz眉letett meg az ideiglenes terv, hogy az 煤t nyomvonala kiker眉li a templomot (k枚zel az 茅p眉lethez), az ideiglenes terv azonban m谩ig l谩that贸 val贸s谩g.
Maradt h谩t a templom, melyr艖l r枚viden csak annyit, hogy nyolc 茅vsz谩zad alatt legal谩bb t铆z alkalommal 茅p铆tett茅k 谩t/煤jj谩.
A templom legkor谩bbi v谩ltozata az 脕rp谩d-korban 茅p眉lhetett, m铆g a mai barokk k眉lsej茅t az 1700-as 茅vekben puszt铆t贸 t疟zv茅sz ut谩n nyerte el.
Azt谩n az 1800-as 茅vek elej茅n Hild J谩nos tervei szerint ism茅t fel煤j铆tott谩k a templomot: a szent茅lyt g贸tiz谩l贸 fest茅ssel l谩tt谩k 谩t, 煤j f艖olt谩rt emeltek, kib艖v铆tett茅k a k贸rust klasszicista st铆lusban, 茅s fel谩ll铆tott谩k a sz贸sz茅ket.
A csinos铆tgat谩s a templom falait k铆v眉lr艖l is 茅rintette: nem kis 眉zleti 茅rz茅kre vall, hogy kihaszn谩lva a k枚rny茅k ny眉zsg茅s茅t, 1839-ben a t谩mpill茅rek k枚zeit 眉zletekkel, b贸d茅kkal 茅p铆tett茅k, ez 铆gy is maradt 1932-ig.
A vil谩gh谩bor煤k alatt is sok s茅r眉l茅st szenvedett az 茅p眉let, a majolikaolt谩r is megs茅r眉lt, k茅s艖bbi helyre谩ll铆t谩sok sor谩n kapta meg mostani asztalolt谩r谩t a templom.
K眉l枚n 茅rdekess茅g, hogy a rengeteg fel煤j铆t谩si munka sor谩n sz谩mos 茅rdekes 茅s 茅rt茅kes leletre tal谩ltak: el艖ker眉lt egy 14. sz谩zadi fresk贸, de annak idej茅n a templom torny谩nak g枚mbjeib艖l egy le铆r谩s is, mely a korabeli Pest 谩llapot谩t r枚gz铆tette az 1700-as 茅vek v茅g茅n.

“1795. augusztus 6-谩n Pestnek 29870 lak贸ja volt, a Belv谩rosnak 642, a Lip贸tv谩rosnak 169, a Ter茅zv谩rosnak 749, a J贸zsefv谩rosnak 799, a Ferencv谩rosnak 222 h谩za volt. K枚z眉l眉k 24 kett艖-, 318 egy-, 茅s 2239 f枚ldszintes 茅p铆t茅s疟.”

ERZS脡BET H脥D

A k茅p k枚zep茅n, a h谩tt茅rben Budapest egyik igazi m疟szaki szenz谩ci贸ja a r茅gi Erzs茅bet h铆d t疟nik fel.

Meg茅p铆t茅snek gondolata a V谩mh谩z t茅ri h铆ddal (ma Szabads谩g h铆d) egy眉tt m谩r az 1890-es 茅vekben megfogalmaz贸dik, de a K枚zmunkatan谩cs ekkor m茅g nem t谩mogatja az 枚tletet: 鈥濧z Esk眉-t茅ri h铆d mindenk茅pp 茅s teljess茅ggel c茅lszer疟tlen鈥 铆rja egy korabeli v谩rosatya. Sokan azonban a K枚zmunkatan谩ccsal szemben 茅rvelnek, sokasodnak a h铆d meg茅p铆t茅s茅t s眉rget艖 h铆rlapi cikkek. V茅g眉l az 1893-as 茅vi t枚rv茅nycikk elrendeli mindk茅t Duna h铆d meg茅p铆t茅s茅t 茅s a p茅nz眉gyi alapokat is megteremti. A h铆d pontos hely茅t azonban m茅g 茅vekig nem tal谩lj谩k, mivel a pesti h铆df艖 a teljes pesti v谩rosmag 谩trendez茅s茅t, t枚bbek k枚z枚tt a klasszicista v谩rosh谩za lebont谩s谩t is jelenti. A v谩rosrendez茅si tervek egy r茅sze a Belv谩rosi Pl茅b谩niatemplomot is fel谩ldozta volna az 煤j h铆d miatt, de szerencs茅re az egykori Hatvani utca j贸t茅kony g枚rb眉let茅vel Pest legr茅gebbi temploma v茅g眉l is megmenek眉lt. (A pestiek k枚r茅ben makacsul tartja mag谩t az a mese, hogy a templomot eltolt谩k, de ez nem igaz. Egykori hely茅n 谩ll ma is.)

A hidak tervez茅s茅re 1893-ban nemzetk枚zi tervp谩ly谩zatot 铆rtak ki, a sz贸ban forg贸 Esk眉 t茅ri h铆dra 53 p谩lyam疟 茅rkezett, de egyik sem 茅p眉lt meg! 聽聽A p谩ly谩zaton nyertes, n茅met Eiselohr 茅s Weigl 茅p铆t茅szek 谩ltal beny煤jtott k谩belh铆d terve p茅ld谩ul az茅rt nem, mert a magyar ipar nem tudott megfelel艖 k谩beleket gy谩rtani.聽 Ehelyett Czekelius Aur茅l 茅s Kherndl Antal statikus tervei alapj谩n egy gy枚ny枚r疟 egyny铆l谩s煤, l谩ncszerkezetes h铆d fel茅p铆t茅se mellett d枚nt枚ttek, amely 1903-ra el is k茅sz眉lt 茅s 290 m茅teres pill茅rk枚z茅vel eg茅szen 1926-ig a vil谩g legnagyobb t谩maszk枚z疟 h铆dja volt. Nev茅t a magyarok 谩ltal szeretett Erzs茅bet kir谩lyn茅r贸l kapta. Sajnos a h铆d, n茅vad贸j谩hoz hasonl贸an egy sz枚rny疟 gyilkoss谩g 谩ldozata lett, 1945. janu谩r 18-谩n a n茅met csapatok a t枚bbi Duna h铆ddal egy眉tt felrobbantott谩k. A pesti pill茅r nem s茅r眉lt meg, hatalmas, bizarr kapuk茅nt 谩llt mag谩nyosan eg茅szen a hatvanas 茅vek k枚zep茅ig. Ez az egyetlen a pesti hidak k枚z眉l, amelyet nem az eredeti form谩j谩ban 谩ll铆tott helyre a v谩ros, az egykori l谩nchidat modernebb, sz茅lesebb k谩belh铆dra cser茅lt眉k. A r茅gi Erzs茅bet h铆d sz茅ps茅ge ma m谩r csak fot贸kon csod谩lhat贸 meg鈥 ak谩rcsak ezen a k茅pen.

F脡RFIKALAPOK

Ezen a r茅gi f茅nyk茅pen a meg枚r枚k铆tett f茅rfiak egyt艖l egyig kapalot viselnek鈥 Ma ugyanitt alig l谩tunk fejfed艖s f茅rfiakat, 煤gyhogy most l谩ssuk, hogy alakult a kalapdivat ebben az id艖ben!

Az 枚lt枚zk枚d茅s 谩ltal谩ban a h枚lgyek feladata volt, m铆g a f茅rfiak, olyan 鈥瀉pr贸s谩gokkal鈥, mint a divat nem foglalkoztak. Azonban a viseletek illemtan谩t nekik is ismerni眉k kellett 鈥 铆gy a megfelel艖 kalapok haszn谩lata is k眉l枚n tudom谩ny volt. M谩s napszakban, m谩s esem茅nyre m谩s kalapot kellett felvenni. A cilinder, azaz az angol eredet疟 鈥瀖agas kalap鈥 茅s a frakk p茅ld谩ul kiz谩r贸lag est茅lyi viselet volt, m铆g a zsakettet 茅s a kem茅nykalapot az 眉nnep茅lyesebb, fontosabb nappali esem茅nyeken hordt谩k. H茅tk枚znapi nappali viseletk茅nt a puha filckalapot 茅s a zak贸s-mell茅nyes 枚lt枚nyt hordt谩k el艖szeretettel a f茅rfiak 鈥 a f茅nyk茅pen legink谩bb 铆gy vannak fel枚lt枚zve az urak.聽 Ny谩ron azt谩n feh茅r v谩szon枚lt枚nyt 茅s kerek szalmakalapot azaz girardit viseltek. 聽A girardi kalapot 1900 k枚r眉l聽kezdt茅k hordani 鈥 el艖sz枚r a f茅rfiak, majd a n艖k is 鈥, mely Girardi b茅csi sz铆n茅szr艖l kapta nev茅t. A merev, ov谩lis, lapos tetej疟 szalmakalap keskeny, v铆zszintes karim谩val k茅sz眉lt. A hatalmas karim谩j煤, 煤gynevezett 鈥瀖alomker茅k” kalapjait a szecesszi贸s st铆lusnak megfelel艖en sok vir谩g, szalag 茅s egy茅b d铆sz tark铆totta a n艖kn茅l, a f茅rfiak 枚lt枚z茅k眉kh枚z passzol贸 selyemszalaggal viselt茅k ezt a kalapot. Ebb艖l is l谩tunk n茅h谩nyat a k茅pen 鈥 a jobb oldali gyerekek 茅s n茅h谩ny 煤r hordja鈥

Egy t枚k茅letesen fel枚lt枚z枚tt 煤r outfit-j茅hez persze hozz谩tartozott m茅g a keszty疟 茅s a s茅tap谩lca, illetve az 枚lt枚ny枚k, frakkok 茅s zsakettek kieg茅sz铆t艖i voltak a gy谩rilag el艖re k枚t枚tt csokornyakkend艖k is.

A KLOTILD – PALOT脕K

A mai Ferenciek ter茅nek 鈥 az egykori Esk眉 t茅rnek k茅t legjellegzetesebb 茅p眉lete a Klotild-palot谩k, amelyeket a n茅pnyelv csak Klotildnak 茅s Matildnak emleget, pedig semmif茅le Matild nem k枚thet艖 茅p铆t茅st枚rt茅net眉kh枚z. A k茅t eklektikus st铆lus煤, n茅gyemeletes b茅rpalota 茅p铆t茅se akkor v谩lt aktu谩liss谩, amikor 鈥 mint ahogy azt kor谩bbi k茅pkutat谩sunkban m谩r r茅szletesen meg铆rtuk 鈥 az Erzs茅bet-h铆d 茅p铆t茅se miatt a k枚rny茅k h谩zainak j贸r茅sz茅t lebontott谩k 茅s a ter眉letet rendezni kezdt茅k. Ekkor 鈥 vagyis az 1880-as 茅vekben 鈥 v谩s谩rolta meg a palot谩k telkeit Habsburg Klotild F艖hercegn茅, aki, mintegy az 煤j h铆d kapujak茅nt, k茅t meghat谩roz贸, 茅s egym谩ssal t眉k枚rszimmetrikus 茅p眉letet terveztetett a Korb Fl贸ris 鈥 Giergl K谩lm谩n 茅p铆t茅szp谩rossal. A palot谩k 1899 茅s 1902 k枚z枚tt 茅p眉ltek fel, olyan luxus 鈥搆ieg茅sz铆t艖kkel, mint p茅ld谩ul lift, de megtal谩lhat贸ak voltak itt a kor legnevesebb 眉vegm疟v茅sz茅nek, R贸th Miks谩nak az 眉vegablakai is. Technikai 茅rdekess茅gnek sz谩m铆tott a korban, hogy az 茅p眉letek vasszerkezet疟ek, amelyet faragott k艖burkolattal fedtek.聽 A palot谩k tornyai a f艖hercegi korona m谩solatai 茅s a b茅rlak谩sok mellett nemcsak k谩v茅h谩zak, 眉zletek, de f茅nyk茅p茅szeti m疟terem illetve a Korb-Giergl tervez艖iroda is helyet kapott itt. A h铆ddal szemben 谩llva, a jobb oldali 茅p眉let az, amely megrendel艖j茅nek nev茅t viselte, a Matild pedig 鈥 amely vele szemben van 鈥 nem m谩s, csup谩n n茅pnyelvi elnevez茅s.

BRUDERN-BAZ脕R

A k茅p jobb sz茅l茅n l谩that贸 茅p眉letet a korabeli pesti ember 鈥濸谩rizsi-h谩znak鈥, 鈥濸谩rizsi- udvarnak鈥 is nevezte, s hab谩r ez a n茅v a mai f眉lnek is ismer艖sen cseng, az 茅p眉let szemmel l谩that贸an m谩s, mint a ma a hely茅n 谩ll贸 h谩z. Ezt, a fot贸n sok rekl谩mfelirattal d铆sz铆tett 茅p眉letet 1817-ben Pollack Mih谩ly tervei alapj谩n 茅p铆tett茅k, a megb铆z贸 b谩r贸 Brudern J贸zsef volt. Nevezetess茅ge volt a rajta 谩thalad贸, a K铆gy贸 茅s a Koronaherceg utc谩t 枚sszek枚t艖 fedett utca. A hiedelem szerint Pollack egy p谩rizsi 谩tj谩r贸h谩z mint谩j谩ra alak铆totta ki az 眉zletsori folyos贸t, amelynek k茅t oldal谩n harminck茅t 眉zlet sorakozott. A kis 眉zletekben cip茅szek 茅s 枚tv枚s枚k 谩rultak a port茅k谩jukat. De itt nyitotta meg 1842- ben 鈥瀗emzeti k枚nyvkeresked茅s茅t鈥 Emich Guszt谩v (kiad贸, nyomd谩sz), amelyben gyakran megfordult J贸kai 茅s V枚r枚smarty, Toldy Ferenc 茅s Kem茅ny Zsigmond is. F茅nyk茅p眉nk枚n 茅pp a homlokzaton hirdeti mag谩t Kunz 茅s M枚ssmer v谩szon- 茅s feh茅rnem疟 rakt谩ra, mely val贸j谩ban egy nagy m煤lt煤 csal谩di v谩llalkoz谩st takart 鈥 v谩szont sz艖ttek 茅s adtak el gener谩ci贸kon 谩t. Az 1902-ben sz谩zesztend艖s (!) v谩llalkoz谩s varrod谩ja a mai J贸kai utc谩ban volt egy茅bk茅nt. Mi sem bizony铆tja jobban a c茅g jelent艖s茅g茅t, mint hogy a sz谩z茅ves 茅vfordul贸 aprop贸j谩n a Vas谩rnapi 脷js谩g t枚bb oldalon 谩t mutatta be a jubil谩l贸 v谩llalkoz谩s t枚rt茅net茅t 鈥 sz谩mos portr茅t k枚z枚lve a v谩llalkoz谩s egym谩st k枚vet艖 vezet艖ir艖l鈥

A Bruden-baz谩r f茅nye id艖vel megkopott, Brudern b谩r贸 elszeg茅nyedett鈥 1883-ban a K铆gy贸 utc谩ban az 茅p眉let egy r茅sz茅t elbontott谩k, majd a 20. sz谩zad elej茅n az eg茅sz h谩z elt疟nt. A telket 1906-ban megv谩s谩rolta a Belv谩rosi Takar茅kp茅nzt谩r, hogy ott 茅p铆ttesse fel 煤j k枚zpontj谩t. 1909-ben meg is kezdt茅k a munk谩latokat, Schmahl Henrik tervei alapj谩n, s fel茅p眉lt a mai P谩rizsi-udvar鈥

forr谩s:聽www.budapestfolyoirat.hu


ZSOLNAY, VAL脫J脕BAN TAK脕TS-H脕Z

脡s most vegy眉k szem眉gyre a k茅p bal oldal谩n a h谩tt茅rben felt疟n艖 茅p眉letet. Tal谩n nem ismer眉nk r谩 azonnal, megzavarhat a magas barokkos kupola. Pedig a h谩z ma is 谩ll a V谩ci utca 茅s a Duna utca sark谩n, csak sajn谩latos m贸don kupol谩j谩t vesztette sok m谩s pesti sarokh谩zhoz hasonl贸an a m谩sodik vil谩gh谩bor煤ban. Aki gyakran j谩r 谩t az Erzs茅bet h铆don Bud谩r贸l Pestre, biztosan sz谩mtalanszor l谩tta m谩r a Duna utcai oldal谩t, 茅s tal谩n 茅szre is vette a h谩z fels艖 oromzat谩nak d铆sz茅t: egy j贸indulat煤 elef谩ntot.

Sz贸val a Duna utca 3-as (illetve V谩ci utca 39-es) sz谩m煤, n茅gyemeletes, reprezentat铆v b茅rh谩z 1899-ben 茅p眉lt Tak谩ts Lajos csemegekeresked艖 sz谩m谩ra, akinek a Belv谩ros kit眉ntetett pontj谩n, a Kossuth Lajos utca 12. alatt volt igen j贸l men艖 csemege- 茅s f疟szerkeresked茅se. A pomp谩zatos b茅rh谩z kupol谩ja (ami ma m谩r nincs) egyenesen k茅rked茅sb艖l 茅p眉lt, a kupol谩t 茅kes铆t艖 napkorongot form谩z贸 cs煤csd铆szt 谩ll铆t贸lag Ferenc J贸zsef aranyakkal (茅rm茅kkel) rakatta ki a tulajdonos, hogy f茅nyesen hirdesse gazdags谩g谩t.聽 A h谩z als贸 szintj茅n pedig nagym茅ret疟 眉zlethelyis茅get 茅p铆tettet, amelyet 1908-ban egy n谩l谩n谩l j贸val h铆resebb v谩llalkoz贸, Zsolnay Vilmos, a p茅csi Zsolnay gy谩r alap铆t贸ja b茅relt ki. A Zsolnay c茅g a pinc茅t, a f枚ldszintet 茅s a f茅lemeletet haszn谩lta lerakatk茅nt 茅s 眉zletk茅nt, eg茅szen a m谩sodik vil谩gh谩bor煤ig. Sohasem lettek a h谩z tulajdonosai, de eml茅k眉ket a h谩zon t枚bb igen sz茅p, sz铆nes, egyedi ker谩mia domborm疟 is 艖rzi, mindegyik az els艖 emeleten: a sarkon egy P茅cset megjelen铆t艖 枚ttorny煤 v谩r, a V谩ci utca fel艖l: agyagoz贸 korongoz贸 f茅rfiak, a Duna utca fel艖l: ker谩mi谩t fest艖 n艖k n茅znek le r谩nk. Ezek voltak az 眉zlet c茅g茅rei鈥

脡s az elef谩nt a magasban? Biztosat fel艖le nem lehet tudni, de az utc谩r贸l n茅zve nem l谩tszik ker谩mi谩nak, fel眉lete feh茅r, ink谩bb gipszd铆sznek t疟nik.聽 K茅t magyar谩zat is elk茅pzelhet艖: vagy a Tak谩ts csal谩d f疟szerkeresked艖 m煤ltj谩ra utal (nem volt ritka az elef谩nt, mint egzotikus f疟szerkeresked艖i c茅g茅r) vagy nem lehetetlen az sem, hogy elef谩ntunk, feh茅rs茅ge ellen茅re, a lelke m茅ly茅n,- vagyis h谩t a fest茅k alatt- a Zsolnay gy谩r term茅ke 茅s egy 煤jabb utal谩s P茅csre, a h铆res p茅csi Elef谩ntos-h谩zra鈥. Szabad gondolkozni!

Sz贸lj hozz谩

Az email c铆med nem jelenik meg az oldalon. A *-al jel枚lt mez艖k kit枚lt茅se k枚telez艖. *

Current day month ye@r *