• duna
  • duna2
  • duna3
  • duna5

K茅pzelj眉k magunkat a 19. sz谩zadi Budapestre, ahol lovas kocsik k枚zlekednek, porzik az 煤t, kalapos h枚lgyek fordulnak be a cukr谩szd谩ba 茅s cilinderes urak sietnek be ut谩nuk. Azt谩n pedig k茅pzelj眉k mell茅 azt is, hogy az utc谩n fel-felhangzik egy 鈥濪una-vizet tess茅k!鈥, 鈥濲eget vegyenek!鈥, 鈥濬riss f艖tt virsli torm谩val!鈥-ki谩lt谩s. Azt谩n pedig m谩r 1950-ben j谩rva azt l谩thatjuk, hogy villamosr贸l k铆n谩lj谩k a k枚nyveket, 茅s ezek egy谩ltal谩n nem botr谩nkoztatnak meg senkit. Mai szemmel n茅zve olykor eg茅szen furcsa term茅keket bocs谩tottak 谩ruba, ilyenekb艖l gy疟jt枚tt眉nk 枚ssze n茅h谩nyat…

DUNA-V脥Z

Ma m谩r olyan term茅szetesnek vessz眉k, hogy ha v铆zhez szeretn茅nk jutni, megnyitjuk a csapot, pedig 1870-es 茅vekig erre nem volt lehet艖s茅g眉k a budapestieknek. A csatorn谩z谩s 茅s a v铆zh谩l贸zat kialak铆t谩sa el艖tt az emberek a(z akkor m茅g sokkal tiszt谩bb) Duna viz茅t haszn谩lt谩k vagy iv贸 kutakat l茅tes铆tettek az h谩zuk udvar谩ban. Aki az el艖bbi m贸don akart v铆zhez jutni, ig茅nybe vehette a dunav铆zhord贸k szolg谩ltat谩s谩t. Ehhez nagyj谩b贸l csak ki kellett 谩llnia az utc谩ra, 茅s figyelni, hol bukkan f枚l egy szam谩rvontatta kocsi, rajta v铆zzel megt枚lt枚tt puttonyokkal. A kocsir贸l sokszor n茅met ajk煤 leg茅nyek kiab谩lt谩k, hogy 鈥濪onauwassser, Donauwasser鈥, vagyis friss Dunavizet tess茅k, 茅s ha valaki v谩s谩rolt t艖l眉k, a vizet eg茅szen a lak谩s谩ig vitt茅k. Ilyenkor jobban j谩rt az ember, ha a f枚ldszinten lakott, mert a magasabb emelettel magasabb 谩r is j谩rt 鈥 l茅v茅n a s煤lyos puttonyokat nem volt egyszer疟 felcipelni. A v铆zhord贸k felosztott谩k egym谩s k枚z枚tt a ker眉leteket, 茅s akkor sem pihentek, amikor a Duna befagyott – ekkor l茅ket v谩gtak a foly贸ba 茅s onnan mert茅k ki a vizet. Ez az er艖pr贸b谩l贸 mesters茅g a v铆zvezet茅k elterjed茅s茅vel egy眉tt (a sz谩zadfordul贸ra m谩r biztosan) f枚l枚slegess茅 v谩lt 茅s el is t疟nt.

VIRSLI

Ahhoz tal谩n m谩r hozz谩szoktunk, hogy amerikai hot dogot vehet眉nk az utc谩n, de az 1900-as 茅vekben ennek a 鈥瀖agyar v谩ltozat谩t鈥, a p艖re virslit is kocsikr贸l 谩rult谩k a f艖v谩rosban. A virslif艖z艖 egy l茅tez艖 szakma volt, b谩r a v谩rosvezet茅shez int茅zett k茅r茅s眉k, miszerint szeretn茅nek k眉l枚n ipar谩gg谩 v谩lni, nem teljes眉lt. Az utca n茅pe azonban nagyon szerette 艖ket, 茅s az igaz, hogy az eleg谩ns urak 茅s h枚lgyek nem igen lass铆tottak le a k茅tkerek疟, g艖z枚lg艖 j谩rg谩nyok mellett, az utcasepr疟k vagy a kocsisok lelkesen 谩lltak sorba a torm谩val adagolt csemeg茅茅rt. Tehett茅k ezt 茅jjel-nappal, ugyanis a virslif艖z艖k nem sokat pihentek, tal谩n m茅g ez is hozz谩j谩rult ahhoz, hogy egy id艖 ut谩n teljesen elt疟ntek a sz铆nr艖l.

J脡G

Eg茅szen 1960-ig k枚nnyen lehetett jegesemberekbe 茅s jegeskocsikba is botlani a budapesti utc谩kon. Besz茅des nev眉k egy fontos feladatot sejtet: f茅l 茅s eg茅sz t谩bla j茅gdarabokat v谩s谩rolhattak t艖l眉k a m茅lyen tisztelt polg谩rok, hogy azt谩n elektromos j茅gszekr茅ny h铆j谩n, ennek seg铆ts茅g茅vel tarts谩k h疟v枚sen otthonukban a romland贸 茅teleket. 脡s hogy honnan volt a j茅g? Kezdetben t茅len, a befagyott foly贸kr贸l 茅s tavakr贸l v谩gt谩k a t枚mb枚ket, majd vermekbe rakt谩k 艖ket. Itt v谩rt谩k meg a szezont, vagyis a nyarat, amikor is kocsira pakolt谩k, a v谩rosba vitt茅k 茅s kim茅rt茅k a h谩ziasszonyoknak. 艕k hazacipelt茅k 茅s gondosan elhelyezt茅k a j茅gszekr茅nyben, vagyis egy b谩doggal b茅lelt fa szekr茅nyben, ahol 1-2 napig h疟t枚tte az 茅lelmiszereket. Hab谩r a j茅gszekr茅ny elektromos v谩ltozata m谩r a 鈥30-as 茅vekben megjelent, a h谩bor煤k miatt 1960-ban v谩lt csak 谩ltal谩noss谩, ekkor vettek b煤cs煤t a jegesemberek a l茅tez艖 szakm谩k m疟faj谩t贸l.

K脰NYV

Az utc谩n val贸 k枚nyv谩rus铆t谩s r茅gen sem, 茅s ma sem az a m疟faj, ami b谩rkiben is furcsa 茅rz茅st keltene, de tal谩n az a t茅ny, hogy 1945 nyar谩t贸l bizonyos budapesti villamosmeg谩ll贸kban, k枚nyvekkel telepakolt villamosokr贸l lehetett olvas谩si 茅lm茅nyhez jutni 茅s k枚teteket k枚lcs枚n枚zni, tal谩n m谩ris izgalmasabbnak t疟nik. T枚rt茅nt ez a k枚nyvt谩rvillamosokon, amiket a F艖v谩rosi Szab贸 Ervin K枚nyvt谩r 眉zemeltetett. Ezek a speci谩lisan 谩talak铆tott j谩rm疟vek mozg贸 k枚nyvt谩rk茅nt m疟k枚dtek: mindig egy megadott id艖ben g枚rd眉ltek be egy megadott 谩llom谩shelyre, hogy azt谩n heti k茅t alkalommal, 3 贸r谩n 谩t ott 谩llom谩sozzanak. Az els艖 Mozg贸k枚nyvt谩r 1945. j煤lius 23-谩n indult, ez a Bosny谩k t茅r 茅s a B茅ke t茅r k枚z枚tt ing谩zott, a k茅t v茅gponton id艖zve. A m谩sodik egy h茅ttel k茅s艖bb 谩llt szolg谩latba, a k艖b谩nyai Liget t茅ren 茅s a kispesti villanytelepn茅l 谩csorgott. 1947. janu谩r 28-谩n egy harmadik k枚nyvt谩rvillamos is 煤tnak eredt: a budai T枚r枚k utca 茅s Albertfalva-kit茅r艖 k枚z枚tt. A v谩laszt茅k j贸val kisebb volt a k枚zponti k枚nyvt谩rak茅n谩l, a hely pedig igencsak sz疟k枚s, ennek ellen茅re a budapestiek sorra 茅rkeztek, hogy maximum k茅t reg茅nyt 茅s egy ismeretterjeszt艖 m疟vet vigyenek haza, legf枚ljebb 3 h茅tre. A kezdeti lelkesed茅s azt谩n az 鈥50-es 茅vek k枚zep茅re al谩bbhagyott, amihez val贸sz铆n疟leg az is hozz谩j谩rult, hogy egyre t枚bb fi贸k- 茅s munkahelyi k枚nyv谩r ny铆lt a v谩rosban. A k枚nyvt谩rvillamos 1969-ben indult utolj谩ra 煤tj谩ra.

Forr谩sok:

- http://emlekezzbudapest.blog.hu/2015/07/13/elfelejtett_szakmak_a_regi_budapesten

- Magyar Narancs 2008/50

- http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/2014/08/13/kihalt_szakmak, http://mrfoster.blog.hu/2016/09/14/ki_volt_a_budapesti_jegesember_es_mit_csinalt

K茅pek:

Index.hu

www.taban-anno.blogspot.hu

Sz贸lj hozz谩

Az email c铆med nem jelenik meg az oldalon. A *-al jel枚lt mez艖k kit枚lt茅se k枚telez艖. *

Current day month ye@r *