| – Nekünk tetszett... – budapesti szemezgető | |
| MSE | 2010-07-06 17:59:10 | |
Frissítő séta – avagy nyári (tudás)szomjoltó 
Egy forró nyári délutánon, július 2-án Budapesten, a Tudatos Vásárlók Egyesülete és az ImagineBudapest által közösen tartott, (Tudás)szomjoltó című sétának három fő tanulsága volt: az egyik, hogy a csapvíz jóval olcsóbb, és legalább ugyanolyan egészséges, mint az ásványvizek, a másik, hogy Budapest tényleg a vizek városa, a harmadik pedig, hogy a vízre vigyázni kell. Szerencsére a több mint negyven résztvevőnek minderről nem ennyire száraz stílusban kellett értesülnie. Túravezetőnk, Szekeres Juli a Gellért Szálló előtti kútnál várta az érdeklődőket, és elsőként a sok vitát kiváltó, engedély nélkül épült forrásházat mutatta be, amelynek folyamatosan csordogáló kifolyói a nyolc legfontosabb budapesti gyógyfürdőt (Gellért, Rudas, Rác, Király, Császár, Lukács, Széchenyi és a pesterzsébeti) jelképezik. Az építmény az egykor itt üzemelt híres-hírhedt Sáros fürdő helyén áll, mely jóval kevésbé volt előkelő 1918-ban emelt utódjánál. Ugyanakkor vizének – legalábbis a Budapesti Napló, egy 1922-es cikke szerint – olyan gyógyereje volt, hogy felújításakor, sok tucat mankót találtak a padlásán, melyeket a gyógyultan távozók hagytak hátra. Azt, hogy az ásványvizek a szállítás és a PET-palackok miatt még környezetszennyezők is, ráadásul míg egy liter csapvíz körülbelül 40 fillérünkbe, ugyanennyi ásványvíz 50-200 forintunkba kerül, már túránk harmadik megállójánál, a Rudas ivócsarnok előtt tudtuk meg. A meglehetősen lehetetlen időben – hétköznap délelőtt 11 és este 6 között illetve 9 és 14 óra között – nyitva tartó vízlelőhelyen háromféle, még szinte forró, a földből egyenesen érkező gyógyvizet lehet megkóstolni. A rádiumos Juventus fiatalít, a kénes Attila és Hungária különböző hurutos megbetegedések leküzdésében segít. A csarnok előtt még alkalmunk nyílt felhajtani egy kortyot a vezetőnk táskájából előkerült keserűvízből is, amit hashajtó hatása miatt egész Európában fogyasztottak. A magyar keserűvizek története regényes, a 19. század második felében több vállalkozó kedvű forrástulajdonost tett gazdaggá ez az igen furcsa „nedű”. A körülbelül másfél órás séta utolsó állomása a Döbrentei tér volt, ahol a Benedek Elek emlékére emelt közkút vizét kóstoltuk meg, miközben Andacs Noémi további érdekességeket osztott meg velünk a vízről és értékéről. Ha a csap kinyitásakor olykor eszünkbe jut, hogy a Föld vízkészletének csupán egy százaléka iható víz, s a világon legalább 1,1 milliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez, talán ezentúl mi is elővigyázatosabban bánunk majd századunk olajhoz mérhetően értékes „folyékony aranyával”. További időpontok: 2010. július 16. (péntek), 17 óra – ingyenes tévéfelvétel 2010. augusztus 18. (szerda), 17 óra 2010. szeptember 3. (péntek), 17 óra Találkozó: XI. ker., Gellért tér, kút Részvételi díj: 2200 Ft/fő, kedvezményes (diák, nyugdíjas, pedagógus) 2000 Ft/fő Kérjük, hogy részvételi szándékát jelezze: info@imaginebp.hu Mindenkit szeretettel várunk! | |
| Megjegyzések (0) | Új megjegyzés | |
| MSE | 2010-06-24 12:41:50 | |
Nyári (tudás)szomjoltó 
Mindannyian ismerjük, kóstoltuk már, akár nap mint nap fogyasztjuk. Vannak, akik esküsznek rá, és vannak, akik kevésbé szeretik. Pedig állítólag se színe, se szaga, se íze. A vezetékes víz, vagy hétköznapi nevén csapvíz nem számít különösebb gasztronómiai kuriózumnak, mégis nagy sikere van immár egy bő évszázada. Mindenképpen isszuk, használjuk, még akkor is, ha manapság a palackozott ásványvíz komoly konkurenciát jelent számára. Még Budapesten is, ahol a jó minőségű csapvíz mellett számos értékes ásványvízforrás mellett megyünk el nap mint nap. A Tudatos Vásárlók Egyesülete és az ImagineBudapest a nyári forróságban arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy szép fővárosunk számos pontján nyílik arra lehetőség, hogy – akár a hajdani utazók – kiürült palackjainkat tiszta, jó minőségű vízzel töltsük újra, kímélve ezzel környezetünket, s végső soron pénztárcánkat is. 2010. július 2-án (pénteken) délután 17 órakor a Gellért téri díszkúttól indulva vízi-várostörténeti sétára hívunk minden érdeklődőt. A részvétel ingyenes. A séta kb 1,5 órát tart. A séta ideje alatt a budai oldalon fellelhető néhány ivókútból merítve frissíthetjük fel magunkat. Eközben tudásszomjoltásként hallhatunk a várostörténeti szempontból is izgalmas víz-közműhálózat létrejöttéről, a budai oldal alatt húzódó titokzatos tavakról és forrásokról, a hajdani kutakról, vízellátásról, vagy éppen arról, hogy szokás volt-e a múlt század fordulóján vizet inni az ebédhez a főúri asztaloknál. Részvételi szándékát kérjük jelezze az alábbi e-mailcímen: Andacs Noémi: noemi@tve.hu Mindenkit szeretettel várunk! | |
| Megjegyzések (0) | Új megjegyzés | |
| aletta | 2010-06-15 16:00:05 | |
Leláncolt sas, sas lánccal, láncos sas vagy ki tudja? 
Segítséget kérünk! Ki fejti meg a rejtélyt? A Nagymező utca 26-os szám alatt ugyanis van egy titok. A ház, amely a Thália Színház szomszédja, 1899-ben Kovács Frigyes építész tervei szerint épült. Az építtető pedig Löbl Dávid volt, nyomdatulajdonos, akinek nem sokkal ezelőtt égett le tekintélyes nyomdai üzeme. Megvette hát ezt a telket és egy háromemeletes, modern épületet emeltetett. Homlokzatára az akkor divatozó Herkulesek és Kariatidák helyett Gutenberg János profilját faragtatta, mely arc fölött asszonyok babérkoszorút tartanak. A gyönyörű ház első emeletén a teljes utcai és részben udvari fronton volt a család új lakása, annak rendje és módja szerint tükörajtókkal, viráglugasos erkéllyel és természetesen egy külön vendégszobával, mert hát hol máshol is szállhatnának meg a vidéki üzletfelek, mint Löbl mesternél. De a tulajdonos mégsem a lakásra, hanem a földszinten található nyomdaüzemre volt a legbüszkébb. Ez modern, kettős üvegtetővel bírt, gépek, dombornyomó osztály, csomagolási részleg, papírraktár és még ki tudja, mi tartozott hozzá. És az üzlet ment. Sokáig. Később a homlokzatra a Löbl Dávid név mellé kikerült: és Fiai. A Löbl-família olyan vállalkozás volt, amely kulturált vevőkör számára akart dolgozni, de nem vetette meg az üzletet sem. Kisüzem néhány emberrel, ám azok héberül, görögül és latinul is tudtak szedni. A 20. század első felében épp ezért nyomtattak Faludyt, Szerb Antalt, meg József Attilát is. Ez utóbbi azonban nem tartozott a szedők kedvence közé. Fennmaradt róla, hogy az utolsó utáni pillanatban is változtatott, javítgatott művein, bejárva a nyomdába, őrületbe kergetve az ott dolgozókat. Olyannyira, hogy végül már valósággal dugdosták előle a kéziratokat… | |
| Megjegyzések (0) | Új megjegyzés | |
| szabolcs | 2010-06-05 18:33:22 | |
A zsinagóga-háromszög
Az Építész Továbbképző Központ szervezésében a négy órás vezetett séta a VII. kerület három zsinagógáját járja végig. A Dohány utcai zsinagóga Európa legnagyobb zsinagógája, romantikus stílusban épült 1854-59 között, Feszl Frigyes közreműködésével, Ludwig Förster tervei szerint. A háromhajós csarnoktemplom ülőhelyeinek száma több mint háromezer. A Dohány utcai zsinagóga több szempontból is úttörő jellegű volt: ilyen az erőteljes keleties igazodás, a sokszínű nyerstégla használata, a belső térben megmutatott öntöttvas szerkezet. A templom építése elhúzódott, így végül az eredetileg tervezett időpont után három évvel, 1859-ben avatták fel. Magyarország zsinagógatörténetében kiemelkedő szereppel bír a Kazinczy utcai ortodox főtemplom - a zsidó kulturális élet központja. A szecessziós stílusban, 1912�1913 között létrejött épület az első világháború előtti magyar zsinagógaépítészet egyik legjellegzetesebb alkotása. A Löffler fivérek épülettervei a századfordulót követő, az első világháborút megelőző nemzeti építészet, a lechneri szecesszió szellemiségében fogantak, ugyanakkor a bécsi késő szecesszió formai hatásai is érvényesülnek rajta. A homlokzatok elegáns tagolása, a takarékosan, de részletgazdagon díszített felületek méltóságot kölcsönöznek a monumentális épülettömbnek, amely ugyanakkor építészetileg a kor legmodernebb technikáját képviseli. A Rumbach utcai zsinagóga romantikus, a mór építészet jegyeit utánzó stílusban épült. A zsinagóga 1869 és 1872 között épült közadakozásból, tervezője az osztrák Otto Wagner, aki a bécsi szecesszió vezető alakja volt. Érdekességei a mecsetek minaretjére emlékeztető tornyok. A zsinagóga utcai homlokzata szimmetrikus. A középső részét két oldalán lévő nyolcszögletű falrészek fölül az említett, minaretszerű kis kupolás tornyokban folytatódnak. A zsinagóga belsejét a nyolcszögletű, tágas, magas, díszes kupola határozza meg, amelyet nyolc karcsú vasoszlop tart, mór jellegű Alhambra oszlopfőkkel... A séta időpontja: 2010. június 14., 14 óra Részvételi díj 5000 Ft/fő. A részvételi díj a belépőket is magában foglalja! Találkozó: VII. kerület Dohány u. 2. Jelentkezés: info@imaginebp.hu | |
| Megjegyzések (0) | Új megjegyzés | |
| szabolcs | 2010-05-25 10:28:02 | |
MEGHÍVÓ 
Főméltóságos Emőkei Emich Gusztáv főtanácsos úr a „kiművelődni óhajtó városi fők javára”, az ImagineBudapest védnöksége mellett
2010. évi június hó 5-én a Zerge utcza 16-os számú palotájának termeiben nyíltkörű épületbejárást rendez, melyre T. Urat és családját tisztelettel meghívja. Belépti-díj 2200 krajczár, a bejárás 10 órakor veszi kezdetét. A befizetések hírlapilag nyugtáztatnak. Midőn e jeles napra fent nevezetteket tisztelettel meghívjuk, legyen szabad remélnünk, hogy tömeges megjelenésükkel elő fogják segíteni az esemény szerencsés alakulását. Találkozó: Mikszáth Kálmán tér, a szobornál! | |
| Megjegyzések (2) | Új megjegyzés | |
| szabolcs | 2010-05-19 14:58:26 | |
Gyereknap a Palotanegyedben!
Május 29-én, szombaton ismét irány a Palotanegyed!
Gyerekek, szülők egyaránt úgy készüljenek, hogy észre sem fogják venni, hogy máris esteledik! A megannyi remek program között nehéz választani, ezért mi nem is tesszük, nézzék meg inkább a teljes kínálatot! S még a végén kiderül, hogy mi is ott leszünk! | |
| Megjegyzések (0) | Új megjegyzés |
 |
Nyáron már angolul is!
06 1 326 25 20